Carl Sagan: A kozmosz titkai

Hol található a Világmindenségben a Föld nevű bolygó? Hogyan látták mindezt az ókori Alexandriában, s miként vélekedik erről a mai tudomány? Az izgalmas utazás Carl Sagannal a végtelen űróceán partjáról indul, hogy képzelete úrhajóján szárnyalva tárja fel előttünk a kozmosz csodáit és megismerjük a Mindenség történetét az ősrobbanástól napjainkig.

Az élet csodája és rejtélye a második utazás célja. Képzeletbeli utunk a sejtekben indul, majd végigköveti a földi élet kifejlődésének az állomásait. S mi a helyzet a Földön kívül? Milyen létformákat rejthet az Univerzum mélye?

Őseink világszerte foglalkoztak csillagászattal. Szó szerint az életük múlott rajta. Kik voltak a csillagok tudományának nagy alakjai, miként élt az az ember, aki elég bátor volt ahhoz, hogy új korszakot nyisson a gondolkodás történetében: Johannes Kepler.

1908-ban titokzatos robbanás remegtette meg a földet Szibériában: egy kis üstökös csapódott be a Föld felszínébe. A negyedik utazás során megtudhatjuk, miként alakult ki a Naprendszer, milyen hatással lehettek az ehhez hasonló események más bolygókra, milyen katasztrófák játszódtak le az évmilliók során.

A titokzatos bolygó, a Mars, évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, kit a tudományos fantasztikum, kit a tudomány szintjén. Carl Sagan az Arizona államban található Percival Lowell obszervatóriumba kalauzol el bennünket, hogy a Marsbéli kanálisokat tanulmányozza, amelyeket Lowell szerint egy haldokló civilizáció készített. Mit jelent a Mars, s mit az esetleges élet az emberiség számára? Van-e, vagy volt-e élet a Marson, ez a kérdés még ma is nyitott. De az emberi tudás talán majd egy napon felolvasztja a sarkvidékek jégtakaróját. Akkor pedig bizonyosan lesz élet a Marson a Föld bolygóról érkező látogatók, sőt telepesek népesítik majd be.

Hollandia alig 300 évvel ezelőtt csapatokat indított azért, hogy körbehajózzák a Földet. Napjainkra minden, őseink által is ismert bolygóra eljutott már űrjármű. Carl Sagan segítségével összevethetjük a tengerészek felfedezéseinek izgalmát azzal az érzéssel, amit a tudósok akkor éltek át, amikor megpillantották a Voyager űrszonda által a Jupiter holdjairól készített legelső közelképeket. Dr. Sagan képzeletének űrhajóján a szerves anyagban gazdag Titánra követi a Voyagert. Miután meglátogatta a Jupitert, a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunt, az űrszonda mindörökre a csillagközi űrben hajózik majd.

Pillantsunk az égboltra az éjszaka közepén! Mik valójában a csillagok? A hetedik utazás során megtudhatjuk, hogyan látták az ókori Görögországból az Univerzumot, s mit lát ma a csillagász, ha feltekint? Volt idő, amikor az emberek úgy képzelték, hogy a csillagok tüzek, amelyeket varázslat gyújtott az égen, vagy hogy a Tejút az Éj gerince. 2300 évvel ezelőtt a görögországi Szamosz szigetén egy Arisztarkhosz nevű ember azt állította, hogy a naprendszer központja a Nap, nem pedig a Föld. Egy 200 éves mára nagyrészt elfeledett tant vallott, amely szerint az univerzumot nem szeszélyes istenek, hanem természeti törvények igazgatják. Szamoszon, Püthagórasz barlangjában Carl Sagan a görög gondolkodás egy egészen eltérő oldalára akad: a tudós papság által őrzött misztikus világra, amely igyekezett eltitkolni ismereteit a köznép elől. Megismerjük, hogyan született a tudományos gondolkodás civilizációnk történetében s hogyan egy fiatalember, Dr. Sagan életében.

A 8. rész utazói a csillagok együttállásának újabb és újabb formáival találkozhatnak. Megismerhetik ezen rendszerek egymásba kapcsolódásának titkát, valamint azt, hogyan mozognak szabadon térben és időben. Hogyan látta Einstein és Leonardo da Vinci a csillagokba jutás lehetőségét s mi a helyzet az időben való utazással? Hogyan alakult ez a probléma az emberiség története során?

Testünk legtöbb atomját a csillagok belsejében állították elő. Csillagból készültünk. A sorozat kilencedik részéből megtudhatjuk, hogyan születtek és múlnak el a csillagok. Végigkövethetjük a fekete lyukak eredetét és megismerhetjük azok természetét. Szemtanúi lehetünk távoli csillagok robbanásának, melyek kozmikus sugárzása révén mutációk alakultak ki a Földön. Látni fogjuk, hogy az élet eredete, evolúciója és sorsa bolygónkon igen szoros összefüggésben van a kozmosz fejlődésével.

Mi a világegyetem eredete? És mi a sorsa, jövője? Vajon örökké tart a terjeszkedése, vagy egy napon majd összeomlik? Carl Sagan azt az időt kutatja, amikor a csillagok és galaxisok formát kezdtek ölteni, és megtudhatjuk, miként fedezte fel az emberiség a világmindenség terjeszkedését. Elutazunk Indiába, ahol a hindu mitológia úgy beszél a többmilliárd éves világmindenségről, a halál és az újjászületés körforgásáról, mint a modern asztrofizika.

Minden kozmikus utazásunk kiindulópontja az emberi agy. Ez az információ tára, mint ahogy a gének is azok, melyek sokkal korábban alakultak ki, és a könyvek, amelyek sokkal később. Carl Sagan ezúttal egy óceáni kutatójármű fedélzetére invitál bennünket, hogy tanulmányozzunk egy fajt egy nagy bálnát, a Föld nevű bolygón velünk együtt élő számos további intelligens lény egyikét.

Carl Sagan ezúttal a földön kívüli lények Földünkre látogatásáról szüntelenül érkező híreket vizsgálja, és vitatja, hogy az UFO-hírek között nem lennének lenyűgöző anekdoták és bizonyítékok. A Rosetti kő újbóli megfejtésére elvisz bennünket Egyiptomba, oda, ahol Jean François Champollion először fejtette meg egy ősi civilizáció hieroglifákba rejtett üzenetét. A csillagközi civilizáció Rosetti köve, mondja ő, a tudomány lényege. A világ legnagyobb rádió-teleszkópja készen áll arra, hogy idegen civilizációk üzenetét fogja be a Tejút bármely pontjáról.

Ez a rész képes történelmi kiáltvány az atomfegyverkezési verseny őrületének és bolygónk jövőjének halaszthatatlan szembesítésére. A múltban egymás ellen háborúztunk, tekintet nélkül a Föld népeinek, kultúráinak hasonlóságára. De most egy ijesztő, világméretű változás korába ért bolygónk, amelynek során az emberiség egyetlen globális közösséggé válik. Ugyanakkor az ember pusztító gépezetei képessé váltak arra, hogy megsemmisítsék civilizációnkat és esetleg fajunkat is. A nagy tudományos civilizáció ígéretét egyszer már elpusztította a nemtörődömség és a félelem, amikor az V. században egy fanatikus csoport a földig rombolta Alexandria nagy könyvtárát. Nyomon követjük a 15 milliárd évig tartó utazást a nagy robbanástól napjainkig, amikor a Föld nevű bolygón már 60 000 nukleáris fegyver található. Dr. Sagan szerint túlélésünk csak rajtunk áll, őseinken és utódainkon, valamint az ősi és hatalmas kozmoszon, amelyből eredünk.